Immerath-ban, a műemlék jellegű Szent Lambertus templomot azért kellett lebontani, mert a németországi atomerőművek leállítása és a szélturbinás áramtermelés katasztrofális következményei miatt szükség volt a templom alatt elhelyezkedő barnaszén mező feltárására. Ez a példátlan barbárság azért megdöbbentő, mert egy önmagát kereszténynek, sőt keresztény- demokratának nevező kormány rendelte el a keresztény templom lerombolását. Akár a szentendrei, akár a zalaegerszegi skanzenek építményeinek áttelepítése sokkal nagyobb munka volt, mint lett volna ennek a templomnak az átmentése Manapság gyakran hallunk az iszlám radikális és agresszív keresztény ellenességéről. Azt azonban érdemes emlékezetünkbe idézni, hogy bár Magyarország jelentős területei másfél évszázadig török, azaz iszlám megszállás alatt állottak, templom rombolásra mégsem került sor. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a dr. Járosi Mártonnal készült riportot, amely itt olvasható: http://klimaszkeptikusok.hu/?p=1287

Ezek után vizsgáljuk meg a zöld mozgalmak gyakori ellenvetéseit a tervezett paksi beruházással kapcsolatban.
Földrengés veszély: Az erőmű 0,34 g vízszintes gyorsulásra van méretezve. Ilyen erősségű földrengés átlag 100 ezer évenként fordul elő. Ha mégis előfordulna, az erőmű üzemképtelenné válhat, de nem robban.
Talajsüllyedés: kb. 1 mm/év Mélybányák fölötti telkeken több cm is lehet évente. Évszázadok óta építkeznek rá. Kétféle megoldás is létezik hozzá a bányakártanban: a maximális merevség elve (az építmény minden része együtt mozog, az önsúlyát elviseli) és a maximális rugalmasság elve (az építmény részek bármennyire eltávolodnak egymástól, abból kár ne származzon)
Kiégett fűtőelemek: kb. 80-100 tonna évenként, ennek tárolását és esetleges újrahasznosítását az orosz fél legalább 20 évig biztosítja, ezt követően felül kell vizsgálni a szerződést.
Üzemanyag túlhevülése és a reaktortartály sérülése: Nagyon valószínűtlen üzemzavar, de ha mégis bekövetkezne, az olvadék lecsorog egy hűtőfolyadékkal töltött tartályba, és a hasadásos reakció azonnal megszűnik.
Terror veszély: A kettős födémszerkezet képes elviselni akár egy utasszállító repülőgép becsapódását is.
Biztonságos üzemanyag ellátás: A nukleáris üzemanyag piacon túlkínálat van, számos forrásból beszerezhető, és mivel kis mennyiségről van szó, több éves tartalékolás sem jelent problémát. Előbb-utóbb várható az atomfegyverek leszerelése, amikoris az ott keletkezett hulladék eltávolítása megoldandó.
Politikai kiszolgáltatottság: Az erőmű biztonságos üzemeltetését a hazai szakember állomány felkészültsége orosz segítség nélkül is képes biztosítani.

A beépítésre kerülő erőmű blokkok részletesebb műszaki adatai és tulajdonságai megismerhetők Kimpián Aladár tanulmányából
A beruházás politikai vonatkozásait dr. Járosi Márton elemezte egy előadásában és egy rádió riportjában.

Felvethető még számos további kérdés azzal kapcsolatban is, hogy ha igazán hosszú távon gondolkodunk, akár több évszázados távlatban, amikor a fosszilis üzemanyagok már nem lesznek hozzáférhetőek, az emberiség számára valóban megnyugtató megoldás lehet-e az atomenergia.
A válasz az, hogy ha újra hasznosítjuk a kiégett fűtőelemeket, amelyekben még legalább 20-szor több kitermelhető energia van, mint amennyit jelenleg hasznosítunk, és felhasználjuk nukleáris üzemanyagként a kibányászható tórium készleteket is, akkor ezzel az emberiség energia ellátása legalább ezer évig biztosítható. Ennyi idő alatt biztosan megszületik a reménybeli hidrogén fúziós reaktor is, amellyel gyakorlatilag korlátlan mennyiségben termelhető villamos energia.
E kérdés további részletei olvashatók a már idézett tanulmányban "Küszöbön az új atomkorszak".

A zöldek gyakran hivatkoznak a Csernobilban és Fukushimában történt atom balesetekre.
Nukleáris robbanás azonban egyik helyen sem történt.
Csernobilban korszerűtlen atomreaktor működött, amelynek szinte az összes biztonsági védelmi rendszerét „kísérletezés” céljából szakszerűtlenül kikapcsolták, amire az üzemanyag túlhevült és megolvadt, és ennek során olyan fizikai-kémiai reakciók alakultak ki, amelyekben nagy mennyiségű hidrogén gáz képződött, ez robbant fel, tette tönkre a tetőszerkezetet, és szórta szét a sugárzó izotópokat.
Nukleáris robbanás azonban még egy ilyen reaktorban sem tud létrejönni, a reaktor ugyanis nem atombomba, amelyhez legalább egy nagyságrenddel magasabb dúsítottságú uránium volna szükséges.
Fukushima esetén hatalmas szökőár okozott pusztulást, szedett több ezer halálos áldozatot. Ennek során az erőmű is tönkrement, azonban sugárártalom még az erőműben sem fordult elő. Bár a környékben valóban megnőtt az ionizáló háttérsugárzás, azonban így sem érte el az egészségi kockázatot jelentő határértéket. Az sem kétséges, hogy a tengerbe is jutott valamennyi sugárzó anyag, ennek a hatását azonban nagyon eltúlozzák.

Tudomásul kell venni, hogy a tengerek vizében hatalmas mennyiségű radioaktív anyag található. A világ óceánjainak csupán az uránium tartalmát legalább 4500 millió tonnára becsülik, és akkor még nem beszéltünk a sok millió tonna deutériumról, és számos egyéb sugárzó izotópról.
A bolygó egész bioszférája sugárözönben él. Ionizáló sugárzásokat kapunk a világűrből kozmikus sugárzás formájában, a talaj repedéseiből felszínre törő radon gáztól, az agyagban, szénben, csempében, kerámiában, betonban, és az élelmiszer növények rostjaiban található izotópoktól. Az angol civil építési előírások kezelik a földből kiáramló radon gáz mennyiségének figyelembevételét, és az egészségre káros területen megfelelő szigetelésről kell gondoskodni. Az ionizáló sugárzások kulcsszerepet játszottak a Földön az élet kialakulásában, fejlődésében, és fennmaradásában. Ionizáló sugárzások nélkül nem létezhetne élet és nem létezhetne biológiai evolúció sem.
Régebben az emberek ismerték az ionizáló sugárzások pozitív élettani hatásait is. Világhírű gyógyfürdők reklámozták, hogy radioaktív gyógyvizük milyen jó hatású a mozgásszervi, légzőszervi, emésztőrendszeri és egyéb krónikus betegségek esetén. Egyes budapesti gyógyfürdők bejáratánál ma is emléktáblák hirdetik a csodával határos gyógyulásokat.

A paksi beruházás ellen gyakori érv, hogy nem lesz majd szükség ilyen sok villanyáramra. A tény ezzel szemben az, hogy az áramfogyasztásunk harmad részét már ma is importból fedezzük, és ha a közúti közlekedés jelentős részét valóban át akarjuk állítani villamos hajtásra, az áramfogyasztás jelentősen megnövekszik, nem csak Magyarországon, de egész Európában, amely miatt majd nagy lesz a kereslet, és drámai mértékben megnőhet az import villany ára.

Tudomásul kell venni, hogy atomenergia nélkül az ország jelenlegi energia függősége, zsarolhatósága, kiszolgáltatottsága nem számolható fel, és azt is, hogy az atomenergia ellenes politikai célú hisztéria keltés tudományosan megalapozatlan.