Az éghajlat változás okai és következményei

Dr. Héjjas István eredeti anyaga alapján

Dr. Miskolczi a NASA-nál <<<          Megújulók             >>> Az atomenergiáról

Kezdőlap

Ellentmondások

Dr. Miskolczi a NASA-nál

Megújulók

Az atomenergiáról

Vízenergia

Politika


Megújuló energiák

Az elnevezés megtévesztő. A természetben nem létezik „megújuló” energia. Az energia nem újul meg, legfeljebb a megjelenési formája átalakul. A világegyetemben az ősrobbanás óta az energia mennyisége változatlan.
Megújulónak a gyakorlatban az olyan energiát nevezik, amelynek a felhasználása (vagyis más fajta energiává való átalakítása) után azt a természet rövid idő alatt pótolni képes.
Kétféle megújuló energiáról beszélhetünk.
Az egyik fajta megújuló rendelkezésre állása függ a napszakok, az évszakok, és az időjárás változásától, a másik fajta megújuló pedig – elvileg – bármikor rendelkezésre áll, vagyis olyankor, amikor az energiára tényleg szükség van.

A zöld mozgalmak által leginkább preferált szélturbinás és napelemes erőművek az időjárásfüggő kategóriába tartoznak, a kihasználtságuk legfeljebb 20-25 % körüli lehet. Ezért az ilyen erőműveket négyszer-ötször nagyobb teljesítményre kell méretezni, mint a hagyományos erőműveket. Emiatt óriási a terület igényük, ráadásul a hagyományos erőművekhez képest rövid a működőképes élettartamuk, amelynek a lejárta után hatalmas mennyiségű veszélyes elektronikus és egyéb hulladék marad hátra. A kiszámíthatatlan teljesítmény ingadozás kiszabályozása pedig járulékos műszaki intézkedéseket igényel, ezek gyakran többe kerülnek és nagyobb környezetterheléssel járnak, mint maga az áramtermelés. Az elektomos hálózatra termelésnek mindig éppen akkorának kell lennie, mint a fogyasztásnak. Tehát a termelő eszközöknek a központi teherelosztó által vezérelhetőnek kell lenniük. Továbbá figyelembe kell vennni a termelőeszköz beruházója és a szállító között fenálló energiaátvételi szerződés mennyiségi előírását (megtérülési idő!).

A szélturbinák és napelemes erőművek teljesítményével kapcsolatos részletesebb adatok és számítások olvashatók ezekben a publikációkban:
http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2017/05/napenergia-2017-05.pdf
http://klimaszkeptikusok.hu/?p=245

Az időjárástól független működésű geotermikus és biomassza erőművek esetén sem sokkal jobb a helyzet. Bár nem teljesen független az időjárási körülményektől a vízerőmű sem, azonban könnyű szabályozhatóságának köszönhetően általában mégis az időjárástól független kategóriába szokás sorolni.

A bolygónk teljes geotermikus hőteljesítménye 40 millió megawatt körül becsülhető, ez a földkéregben átlagosan négyzetméterenként nem egészen 80 milliwatt hőáram teljesítményt jelent.
Magyarországon a helyzet valamivel jobb, itt 100-110 mW/m2 azaz 100-110 kW/km2 sem ritka. Könnyen kiszámítható azonban, hogy az ország 93 ezer km2 területén biztosan nem termelhető ki annyi geotermikus energia, amely jelentős szerepet kaphatna az ország villamos energia ellátásban. Ha minden négyzetcentimétert kihasználhatnánk, akkor kapnánk 9,3 GW energiát a földből. Az ország csúcsfogyasztása ~7 GW. Azonban a hőmérséklet mintegy 24 m-enként nő 1-1 Cfokkal, azaz 2400 m-nél mélyebbről kaphatunk gőzt. Ebben a mélységben pedig elenyészően kevés helyen van olyan kevéssé tömött a kőzet, amelyben az ehhez a feladathoz szükséges mennyiségű víz áramlási üteme biztosítható. Azaz az áramtermelés megvalósítható. Továbbá, ha nagy kiterjedésben kivonjuk a földi hőáramot, akkor fölötte a talajban a fagyhatár mélyebbre húzódik, az épületek alapjait, a fagyveszélyes vezetékeket mélyebbre kellene tenni. A mezőgazdasági termékek beérési ideje eltolódna. Tehát a geotermikus energia ugyancsak helyi jelleggel és mértékben, fűtési értelemben vehető számításba.
Egyébként minden, a természetből nagy mennyiségben elvont energiának az átrendezése, a természeti jelenségek átrendeződésével jár. Például az európai időjárás változásban szerepe van az Északi-tengeri part mentén létesített gigantikus szélerőmű farmoknak.

Ugyanez vonatkozik a biomassza erőművekre, amelyek alkalmazása a hatalmas mezőgazdasági termőterület igényük miatt ugyancsak korlátokba ütközik. Ezekről a kérdésekről részletesebb információk olvashatók itt: http://klimaszkeptikusok.hu/?p=1250 Az energiaforrás szezonális. Az élelemezésből kivont földterület az emberiség éhezéséhez vezet. Annál is inkább, mivel az energiatermelési szektor jobban fizet, mint a mezőgazdasági. A hulladékfeldolgozási, környezetvédelmi oldala a dolognak nemzeti energetikai szempontból elenyésző, helyi érdekeket kiszolgáló.

Érdemes megemlíteni Németország sajátos helyzetét, amelyet a zöldek gyakran pozitív példaként emlegetnek. Németország valóban hatalmas szélturbina parkot alakított ki az ország északi részében, főleg a tengerpartoknál.
Van azonban néhány probléma.
Az egyik az, hogy amikor a szélkerekeket le kell állítani, mert nem fúj a szél, vagy mert viharos erejű a szélsebesség, miközben villámok csapkodnak a turbinákba, vagy ha esetleg eljegesednek a turbina lapátok, olyankor külföldről kell áramot importálni. Amikor pedig túl sok az áram, a fölösleget Németország a gazdasági és politikai erőfölényét kihasználva „rásózza” a szomszédokra.
Az is gyakran előfordul, hogy miközben északon elegendő villanyáram termelődik, a dél-németországi ipari területekhez mégsem tud eljutni megfelelő mennyiségű villamos energia. Ehhez ugyanis távvezetékek kellenének. A bevált, gazdaságos légvezetékes megoldások ellen azonban a zöldek tüntetnek, földalatti vezetékek kiépítése pedig nagyon sokba kerülne, ráadásul kényes ingatlan kisajátítási problémákkal is szembe kellene nézni.
A „bevált” megoldás ezért az, hogy a villanyáram kerülő úton, szomszédos országokon keresztül jut el a rendeltetési helyére. Csakhogy ez azt jelenti, hogy ilyenkor az érintett szomszédok belföldi átviteli hálózata akkora terhelésnek lehet kitéve, hogy a saját fogyasztóit sem képes megfelelően ellátni villanyárammal. Emiatt például Lengyelország már jelentett be kártérítési igényt. A problémát tovább bonyolítja az atomerőművek leállítása.

Felvethető az a kérdés is, hogy ha túl sok energiát vonunk ki a bolygó biológiai-ökológiai folyamatait működtető szél- és napenergiákból, ezzel nem ártunk-e többet a természetnek és környezetnek, mint a hagyományos energia termeléssel.
Ezzel kapcsolatban érdemes idézni James Lovelock professzor véleményét is, aki mintegy fél évszázaddal ezelőtt az ún. GAIA elméletet kidolgozta, és elsők között javasolta a széndioxid emisszió csökkentését a klíma melegedés megfékezése érdekében, azonban 90 éves korában számos kérdésben felülvizsgálta a korábbi véleményét.
Utolsó könyvében (GAIA halványuló arca, Akadémiai Kiadó, 2010.) a természetért és környezetért aggódó szerző arra a megállapításra jut, hogy a zöld mozgalmak fogják a természetet és a környezetet teljesen tönkretenni. Ezek a mozgalmak főleg nagyvárosokban szerveződnek, és csak a TV-ből ismerik a természet működését, ott pedig azt mutatnak meg nekik, amit a forgatókönyv írók és a producerek meg akarnak mutatni.
Lovelock szerint az emberiség gyakorlatilag már tönkretette a földi önszabályozást, és ebben a „zöld” mozgalmak közreműködése nagyon jelentős, akárcsak a Nobel-békedíjjal kitüntetett Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottság (IPCC) működése, amely a politikusok és a gazdasági érdekcsoportok tudománytalan nézeteit tükrözi.
Lovelock végül megállapítja, hogy a bolygó felmelegedése akkor sem kerülhető el, ha csökkentjük a CO2 kibocsátást, mivel abba bármikor beleszólhat a napfolt tevékenység változása, a vulkanikus aktivitás, vagy egyéb természeti tényező.
A legnagyobb veszély pedig nem felmelegedés, hanem sokkal inkább a túlnépesedés és a Föld erőforrásainak kimerülése, amelyek következménye az éhezés, valamint a jövőbeli pusztító háborúk a lakható területekért és az erőforrásokért.
Lovelock meg van győződve arról, hogy az atomenergia az egyetlen komoly remény a várható katasztrófa mértékének csökkentésére, mivel ez ma a lehető legmegbízhatóbb energiaforrás, amelynek az ellenpropagandája hatásos és részben tudatos hazugságláncolatra épül.

Lovelock szerint (is) a megújuló energiák iránti lelkesedést nem a racionalitás, hanem az ideológiai alapon osztogatott támogatási rendszer táplálja. Szerinte az emberiség energiaigényét nem szabadna, és nem is lehet a természeti folyamatokat működtető energiákból fedezni, mert ezzel még jobban tönkretesszük a természetet.



Következő lapon >>> Atomerőművek

Webes megjelenítésre szerkesztette dr. Tóth Béla e-mail: tothbela@energmester.hu (A türkiz színű betűs részek dr. Héjjas I. anyagából)