Energia Ezermester

Barkácsoljunk az energiával, otthon!

FÜSTÖLÉSES FAGYMENTESÍTÉS A KERTEKBEN

Szélcsendben várhatunk jó eredményt egyszerű eszközökkel is.

Hasonlóakat mond az Agrofórum cikke. Kevés jelentőséget tulajdonítva a füstölésnek, de nem tagadva, hogy Boldogkőváralja és Gönc térségében a kajszisokban "pl. a Gyümölcsért Kft.-nél összességében elfogadható eredményről számoltak be." A fizikai leírását tekintve talán nem véletlen.

Mint minden módszer, a füstölés csak akkor lehet hatékony, ha pontosan tudjuk, mi mitől olyan amilyen, és amit teszünk, annak mi a jelentősége.

A derült, szélcsendes hajnalokon a taljmenti fagyok a sugárzási hűlés következménye.

A föld, a tárgyak, a szilárd dolgok felszíne éjszaka mintegy 350 W/m2 hőt sugároz ki a világűrbe. (A Napnak a Földre érkező sugárzási energiája 1300 W/m2.) Ezáltal a szilárd anyagok az őket körülvevő levegőtől hidegebbé lesznek, mert a gázok nem sugároznak hőt.
Természetesen a hőcsere következtében a levegő is hűlni kezd, ilymódon a szilárd testekből történő hőelvonás egy egyre erősödő hőáramot, lehűlést produkál.
A levegő rossz hővezető. Ezért a lehűlő levegő csak sokkal lassabban hűti a fölötte lévő eredeti légréteget. Illetve a felül lévő eredeti hőmérsékletű levegő túlságosan lassan melegít lefelé.
Mivel a hideg levegő nehezebb, mint a meleg, szélcsendben a hideg levegő a talaj mellett marad, mintegy önálló légréteget képez. A meteorológiai tankönyvek szerint ennek a sugárzással elhűlt rétegnek a vastagsága nem szokott több lenni 4-5 m-nél.

A füstöléstől a következő hatásokat várhatjuk

A füstgáz meleg. Ezt nem kellene ragozni. De! A meleg levegő könnyebb a hidegnél, sőt, a tűzből származó forró levegő egy természetes kéményt képez, és mindent haszontalanul felvisz a magasba. Jó hatása lehet a kezelt terület körül lévő magas sövénynek, vagy tömött kerítésnek, mert akkor a kéményben feláramló levegő helyére nem oldalról hideg levegő áramlik, hanem a kémények közötti térben szívódik le a melegebb levegő. Hasonlóan jó hatása lehet egy kedvező fekvésű domboldalnak, amikor a lejtő aljába tesszük a füstölőt.
Tehát a tüzet úgy kell visszafogni, hogy a füstgáz hőmérséklete minél kisebb legyen. A kéményhatást pedig ha lehet, egy terelőlemezzel célszerű enyhíteni.

A feláramlás sebességét befolyásolja még, hogy a füstgázban a 21 % oxigén helyett részben a sokkal nehezebb szén-dioxid van, ami a néhány fokkal melegebb levegő feláramlását ellensúlyozni lehet képes. De ezzel a hatással a tűz kéményében nem számolhatunk, csak a szétterjesztett füstnek a talaj közelében tartásánál tudhatjuk figyelembe venni. 5 % CO2 tartalom - ami a mérgezési határérték - kb. 5oC hőmérsékletkülönbséget tud ellensúlyozni. Ugyancsak nagyobb a levegő térfogatsúlya, ha benne mikroszkópikus korom és víz szemcsék lebegnek.

A füst a sugárzást akadályozza. A füst átláthatóságát a füstgázban lévő korom és egyéb mikroszkópikus szemcsék, a rajtuk lecsapódó pára akadályozza. Ugyanez a "felhő, köd" a talajból, a szilárd testekből a hő kisugárzást is megakadályozza. Nagyon hatékony tehát a parázs fékezését vízzel végezni, a füstölést nedvesített fűrészporral előidézni. De bármiből származó füst jó tud lenni. Hatékonyan csinálhatunk füstködöt (diesel) motorok kipufogó gázából (katalizátor és részecskeszűrő nélkül), ha a füstgázt víz beporlasztásával hűtjük le. A kifúvó csonkot a föld közelébe helyezve, feléje fordítva segíthetjük a gázok földre terülését. Ha a kipufogógázt sikerül 20oC alá hűteni, akkor a füstködünk a talaj közelében marad. 2000 cm3-es motor 1000 ford/perc fordulatszámmal percenként 2 m3 tömény füstöt gyárt, aminek legkevesebb 10-szeres higulásával számolhatunk a szabadba kerülését követően. Ekkor 1 m magas réteg képzéséhez 20 m-t haladhatunk percenként. Ha a köd minden vizét kívülről kellene adni, akkor 5oC-os hőmérsékletet számolva kb 0,5 s%-ot figyelembe véve, percenként 5 liter vizet kellene adagolni. De víz sok lehet a levegőben és az üzemanyag égéstermékében is. Ezért elsősorban a kipufogógáz 20oC alá hűtésére kell koncentrálni.

Egyebek

Ködöt nagyon finomra porlasztott meleg, langyos vízzel is képezhetünk permetező géppel. Ekkor azonban nagyon oda kell figyelni két tényezőre. Száraz levegőben a kipermetezett víz sokat hűl, megfagyhat. Hosszantartó hidegben a növényzetre ráfagyó "harmat" káros lehet. Tehát mérlegelni kell a nappali felmelegedés segítségét. Biztos láttak már csillaggarázsban ébredő gépeket, autót, amikor a levegő még plusz egy-két fokos, az ablakra mégis ráfagyott a harmat. Azért, mert a párolgó víz hidegebbé lesz, mint mikor kicsapódott. Rövid időre viszont a vízcseppekben tárolt hő átadódik a növénynek, aminek a túlhűlése ezáltal később következne be. Azaz a melegvizes (kútmeleg!, 8-11oC-os), bő, lemosó permetezéssel is nyerhetünk egy-két órát. Párologtatással telítetté tett levegőből a növényi részeken kicsapódó műharmat kondenzációs hője is képes sokat segíteni.

A fönt idézett szakirodalomban láttam magasra tett ventillátort. De vízszintes forgástengellyel. Így csak az a hatása érvényesül, hogy felkavarja az alsó hideg légréteget. Ez bizonytalan és gyenge hatásfokú. Jobb lehet úgy elhelyezni a ventillátort, hogy a magasból szívja le a melegebb levegőt, és a földnek ütköztetve terítse az ültetvényre.

Kellő odafigyeléssel a terep alakját is számításba kell venni. Például a lejtőn "folyik" lefelé a hideg levegő, ami huzatot, és a völgyben a hideg légréteg vastagodását idézi elő. De például a dombtetőn végzett füstölés hatását ez a huzat jól szét tudja teríteni. Persze a mennyiségekben ezt kellően figyelembe kell venni.

Széllel érkező fagyos levegő kezeléséhez jóval mélyebben kell a pénztárcába nyúlni, és még körültekintőbben felmérni a helyzetet, megválogatni az eszközöket, ha egyáltalán bírjuk energiával.

Szalmaégetés

ÍGY NEM ÉRÜNK EL SEMMIT!
A FÜSTNEK A TALAJ FELSZÍNE KÖZELÉBEN KELL MARADNIA,
a védendő nyövényzetet be kell takarnia!!!

(Egyébként a cikkben hasznos tanácsok vannak)

Dr. Tóth Béla bányamérnök, energetikus 2017.04.30. tothbela(kukac)energmester.hu

Visszatérés az <<< energmester.hu >>>> kezdőoldalára.