A teljes anyagot ide kattintva töltheti le.

Összefoglaló

Ahhoz, hogy a jövőbeni energiaellátás kérdéseivel érdemben foglalkozni lehessen, mindenekelőtt tisztázatlan definícióktól, valamint a fizikai valóságtól messze elrugaszkodó narratíváktól kell megszabadulni. Látva a drámai európai energiaügyi fejleményeket, és átérezve a hazai energiapolitikáért viselt közös felelősségünket, a Professzorok Batthyány Köre 2022 nyarán létrejött energia-munkacsoportjának tagjai szükségesnek érzik a felmerült alapkérdések összefoglalását.

Civilizációnk alapja az energia. Energiahordozóink természeti energiák átalakításából származnak. Az emberiség, amelynek össztömege a teljes földi biomassza mindössze 0,01 százaléka, a természeti energiaáramlás csupán néhány tizedszázalékát használja. A természetből felhasznált energia 1800-tól napjainkig globálisan körülbelül annyi (40 ZJ), amennyi a 2004. december 26-ai indonéziai földrengés teljes energiája volt. A Föld-ember viszony alapkérdéseire, így az energiakérdésre adható válaszok nagyban függenek attól, hogy milyen emberi értékrendből indulunk ki. Többek között attól, hogy elismerjük-e: a természet lehet szebb is az ember által. Különösen kritikus a kérdés megválaszolása akkor, amikor a környezetvédelmet és a klímavédelmet oly sokan összemossák.

A klímacélokra hivatkozó dekarbonizáció (2030-ig 55 % CO 2 -kibocsátás-csökkentés, 2050-ig „nettó nulla” kibocsátás) a jelenlegi energiahordozó-felhasználás négyötödét kitevő szénalapú energia megvonását jelenti. Miután a szén (carbon) a világegyetem negyedik leggyakoribb eleme és a földi élet alapja, maga a dekarbonizáció kifejezés a következményeket illetően súlyos félreértésekre ad lehetőséget.

Az erőltetett gyors energia-átmenet szükségességét és lehetőségét alátámasztó megvalósíthatósági- és hatástanulmányok nem léteznek. Mi több, a kiváltó „megújuló” energiafajtákként beharangozott szél- és napenergia-előállítás terén szerzett – elsősorban német – tapasztalatok kiábrándítóak. Másfelől, a szélkerekek és napelemek egyetlen generációjának (20–25 év) előállításához és működtetéséhez szükséges fém-, ritkafém- és grafitigény ugyanis sokkal nagyobb, mint az ismert kitermelhető mennyiségek. Nyersanyag- és területszükségletük óriási, amortizációjuk után a tetemes mennyiségű veszélyes hulladék visszaforgatása megoldatlan.

A dekarbonizáció, mint politikai cél erőltetése gazdasági-szociális hanyatlásba visz. Az állítólagos klímavészhelyzettel való indoklás sántít. A természeti erőforrások és környezeti hatásaik lelkiismeretes mérlegelése egy lassú, folytonos energia-átmenetet sugall egyre hatékonyabb energiaforrások felé, úgy, ahogyan a történelem folyamán ez idáig is történt.

E tanulmányban – a PBK által képviselt erkölcsi-világnézeti alapokon állva – e rendkívül összetett és egymással kölcsönható témakörökhöz igyekszünk közérthető áttekintést adni, segíteni az eligazodásban és az alkalmazkodásban. A fenntartható fejlődés fogalmára is egzakt definíciót ajánlunk.

Ami a közvetlen kihívásokat illeti: az Északi Áramlat elleni terrorakció fenyegetően bizonytalan jövőt vetít elénk. Az energiabiztonság a hazai fosszilis alapú villamosenergia-termelés fokozását kívánja, megfelelő belbiztonsági védelem mellett. A jelenlegi (energia)termelő egységek termelési kapacitásának rövidtávon megvalósítható növelése érdekében javasoljuk a technikai lehetőségek és költségek felmérését; középtávon megvizsgálni a korábban tervezett, de különböző okokból ejtett kőszén- és szénhidrogén kutatási és -termelési elképzelések reaktiválásának lehetőségét; valamint új, hazai és regionális földtani példák alapján perspektivikus kőszén- és szénhidrogén-előfordulási helyek, földalatti alakulatok mielőbbi megkutatását. Az ún. megújulók terén mutatkozó természeti lehetőségeinket is józanul kell mérlegelni. A vízenergia terén egy teljes, politikamentes újragondolás kínálkozik lehetséges legfontosabb célkitűzésként, az egyéb megújuló energiák terén pedig a helyi felhasználás szorgalmazása. Villamosenergia-hálózatra szél- és naperőművi energiát csak a szivattyús energiatározók kapacitása mértékéig indokolt rákötni.

Tartalom




oldal

1.


A fenntartható fejlődés és az energia

4


1.1.

A fenntartható fejlődés

4


1.2.

Az energia, mint természeti kincs

4


1.3.

Hiány vagy bőség?

8


1.4.

Környezeti megfontolások

7


1.5.

Merre tovább?

9





2.


Tévút

9


2.1.

Gyorsított dekarbonizáció

9


2.2.

Klímaváltozás: indok vagy ürügy?

10


2.3.

Aggodalmunk

12





3.


Visszatérés a józan észhez

12





4.


Fenntartható fejlődésre ítélve

13







Irodalom

15







Függelékek

17

I. függelék:

Néhány energetikai fogalom

18

II. függelék:

Néhány energiapolitikai javaslat Magyarország számára

22

III. függelék:

Mobilitás

24

IV. függelék:

Gondolatok a karbonsemlegességről

25

V. függelék:

A szénhidrogének kiváltása

26

VI. függelék:

Ásványi nyersanyagszükséglet

27

VII. függelék:

Michael Kelly: Energia-utópiák és a mérnöki realitás c. előadásának néhány illusztrációja

28


A kivonatolást és megjelenítését készítette Tóth Béla 2023.02.11.