Vulkanizmus és éghajlatváltozás

(Az eltérő színű és aláhúzott szövegrészekre kattintva a forrásmunkához, új tartalomhoz navigál.)

A klímapolitika a zöld és egyéb lobbi nyomására - tévesen - a szén-dioxid növekedését tekinti az éghajlatváltozás legfőbb okának. Ezért tűz ki dekarbonizációs célokat. Szerencsére, ha lassan is, de egyre többet kapnak hangot azok a kutatók, akik a reális tudomány oldaláról bizonyítják, hogy számos természetes oka van a tapasztalt melegedésnek, amihez képest a szén-dioxid szerepe elhanyagolható. Az egyik realitás, hogy minden jelenség, ami kívülről hat az atmoszféra, óceánok hőtartalmára, az az életterünk hőmérsékletének megváltoztatásával jár együtt. A troposzférában pedig a felhők önszabályozóvá teszik a Föld hőháztartását.
Az egyik külső tényező, amiről alig említenek szót, az a vulkánok lávafolyásai által az atmoszférába kitett hőtartalom. A közelmúltban kitört izlandi hasadékvulkán jó szemléltetési apropót ad a folyamat bemutatására.

Az itt szemléltetett korrigált megfigyeléseket nem tekintik mértékadónak, mert az adatok származása a különböző időszakokban erősen eltérő volt. Különösen a vulkánosság adatait vitatják, pedig a korábbi hőmérséklet megfigyelésekkel is vannak hasonló problémák. Azonban néhány jellegzetesség a görbéken egyértelmű.

A Mount Pelée katasztrófa után egy időre a vulkánok aktivitása nőtt, a hőmérséklet csökkent.

Az első világháborút követően mind a kitörések száma, mind a hőmérséklet emelkedésbe fordult.

Az második világháború körül mondhatjuk, hogy a világ sajtója kevésbé figyelt a világ tűzhányóira, mint a háború kimenetelére. A háborút követő magasabb szintű vulkánosság egyértelműnek tűnik. Az 1990-es éveket követő emelkedésre joggal feltételezhető, hogy az internetezés révén meggyarapodott információk következménye.

Vulkánok a Földön

A 2023. decemberi izlandi kitörés alkalmával a média beszámolt arról, hogy 4000 embert kellett evakuálni.
Másodpercenként(!) mintegy 100-200 köbméter láva ömlött a felszínre napokon át! Ez a naponta 25-50 millió(!) tonna láva 1000-1300 C fokosan (a kohóból kiömlő acélhoz hasonlíthatóan) buggyant az atmoszférába, ahol átadta az összes melegét a levegőnek, a tengernek. Januárban pedig újra, és most már hatlamas gátakat éptenek a lávafolyam elé.
A mértékadó British Geological Survey egyik munkájában ezt olvashatjuk "A Földön több mint 1500 aktív vulkán található. Évente körülbelül 50-70 vulkán tört ki. Európában 82 vulkán található, ebből 32 Izlandon." Közismert, hogy vannak vulkánok, melyekben szüntelenül fortyog a láva.

A vulkánok megjelenésének sokfélesége miatt nehéz a mennyiségeket szemléltetni. Többnyire a közvetlen mérhetőség sem oldható meg, az adatok durva becslések.

Ennek a grafikonnak - ami a Földön megfigyelt vulkánkitörésekről készült - a forrásadatai a Volcano Discovery oldalról a kitört vulkánok számára, megnevezésére nézve jó közelítéssel egyértelműek.

Azonban a kitörés mértékének egységesítése bonyolult. Hiszen lehet akár vulkáni hamufelhő, piroklasztikus áradat, robbanás, lávafolyás stb. Az idézett interaktív forrásmunka feltételezi, hogy a megjelentetett média közlések száma jellemző az erupció időtartamára, jelentőségére. A grafikon adatai jól szemléltetik a fennálló összefüggést.

A tenger alatti vulkanizmusról alig tudunk többet, mint hogy kétszer annyi lehet belőle, mint amennyiről a média tudósít. Hiszen eltakarja a szemünk elől a kétszer akkora óceán, mint amekkora a szárazföld.

Az Atlanti-hátság csaknem saroktól sarokig szeli ketté a földgömböt. Izland szigete egy parányi kiemelkedés az északi végén. A hátság kiterjedt hegyláncait a töréseken át ki-ki törő lávafolyások építik. Izlandon egészen a tengerszint fölé.

Továbbá azt tudjuk, hogy központi gerincén egy egybefüggő hasadék húzódik, ami attól létezik, hogy a földkéreg lemezei távolodnak egymástól. A keletkező réseket pedig időről időre más-más szakaszon lávafolyás tölti ki.

A vízbe ömlő láva hőtartalma az óceánon keresztül idővel átadódik a légkörnek is. A melegedő vízből pedig több pára és szén-dioxid távozik, növelni az "üvegház hatást".

A grönlandi jégolvadásban is jelentős szerepe lehet az izlandi vulkánosságnak. Itt fordul vissza az Atlanti-hátságon felmelegedett Golf-áramlat meleg ága, a grönlandi és Északi-sarki hűtés hatására a mélybe. A Föld legnagyobb, 3500 m mély, tenger alatti vízesésén át.

A Bermuda háromszögben 40 év alatt 1 C fokkal nőtt a víz hőmérséklete. Mutatta ki többek között a Bermuda Atlantic Time-series Study (BATS) expedíció vizsgálatsorozata. Más geológiai felmérések vulkáni formát mutattak ki a tenger alatt, aminek időnkénti aktivitást tulajdonítanak. Ez a terület kevés ahhoz, hogy önmagában érzékelhető éghajlatváltozást okozzon. Abban azonban lehet szerepe, hogy a megszokottól eltérővé változtassa az időjárást. Például azért, mert erőteljesebb koncentrált felhőképződést segít elő. Nagyobb energatartalmú viharokat készít elő vagy bővít.

Az Atlanti-hátság déli végének folytatásában az Antarktisz nyugati oldalán is van egy kiterjedt aktív tenger alatti vulkános terület. Ettől olvad itt az Antarktisz jege. (A keleti oldalon pedig hízik.)


Lemeztektonika - földrengés - vulkánkitörés

Igen, így, ebben a sorrendben keletkeznek az egymásra ható tényezők a földkéreg jelenségeiben.





A Föld szerkezete hasonlítható egy tojáshoz. A 12 ezer km átmérőjű gömbre feszül a mindössze 30 km vastag kérge. Hűl rá, akárcsak a lovaskocsi kerekére a vaspánt.

Olykor hozzákoccant egy-egy nagyobbacska meteorit illetve kisbolygó. Amikor is a héja, akárcsak a tojásé, teljesen körbe megrepedt. A tömegvonzás nem engedi elrepülni a darabokat. Sőt, mivel szívja befelé, a belső folyadék nyomás alá kerül, és a hézagokon kibuggyan. Illetve a belső nyomás és az ütközések miatt sűrű hajszálrepedések hálózzák be a rideg kérget.

Egyelőre nem egészen tisztázott okból a héj darabok határozott irányokban úsznak a plasztikus, folyékony magon. De ez az úszás nem simán megy. A toló (hegyképző) erők egy ideig - egyre erősebben - csak nyomják a táblákat. Majd mikor az nem bírja tovább, a hajszálrepedések mentén zökkennek egyet. Hasonlóan ahhoz, amikor egy üvegtáblát hajítunk. Kicsit hajlik-hajlik, azután elpattan.

Ezeknek a "hajszálrepedések"-nek a mentén történt elmozdulásoknak a "hangja" a földrengés. A létrejött rázkódás messzire terjed, és újabb rengéseket indíthat be. Illetve az átrendeződések révén másik helyen megnő a következő rengést előrevetítő erő, feszültség. Akár körbe-körbe, a teljes kéregben.
Ha pedig az egyik repedés éppen egy vulkánon volt, akkor az olvadt láva a megnagyobbodott nyíláson (ismét) kirobban. Majd a lehűlő láva eltömi a réseket.

A földrengésről azért célszerű itt beszélnünk, mert a földrengéseket kiterjedt obszervatórium hálózat méri. A hálózatot az 1970-es évekre elsősorban azért hozták létre, hogy ellenőrizni tudják a hidegháború földalatti atomrobbantásait. Ezért tudja a szeizmológia pontosan megmondani, hogy a földkéreg melyik pontján, milyen mélységből hallatszott a durranás, az elpattanás. Illetve ezek egymást kiváltó sorozatai.

Mivel a földrengések és a vulkánkitörések okozója többnyire ugyanaz, a táblákat egymásnak és egymástól feszítő erők, a két jelenség összefüggő, azaz korrelál, akkor a precízen mért földrengések adataival már megbízhatóbban jellemezhetjük a vulkanizmus gyakoriságát. Természetesen a vulkán maga is kelt kisebb rengéseket, ami a láva mozgásának a következménye. Például a kiürült magmakamra beszakadásának "hangja". A föld alatt helyezkedő láva nyomásától felrepedő rétegek, a régebbi törésvonalak, vetőzónák mozgásának "hangja". De a kitörések beindulásának oka többnyire lemeztektonikai előzményű. Ami korábbi is lehet, mint a vulkán láthatóvá lett tevékenysége.

Mégis mozog a Föld!

A magát szakmainak nevező main-steam irodalom tagadja, hogy a vulkanizmus növekedne.
Ha netán szóba is kerül, hogy a légkör hőmérsékletének változásában szerepe van a vulkánoknak, akkor a levegőbe kerülő szén-dioxidról, hamufelhőről beszélnek, és a légszennyezéssel, savas esővel riogatnak. A tengeralattiakról szót sem ejtenek

Alább, a bal oldali grafikont a U.S. Geological Survey mértékadó intézmény adta közre, és többek között egy a tűzgyűrűt alaposan bemutató prezentáció is idézi. A jobb oldali annak a folytatása - az egyeztetést segítő átfedéssel - mostani kigyűjtés szerint. Meg kell jegyezni, hogy a bal oldali grafikont a szeizmika szakma nem tekinti valósnak, a földrengések számában látható növekedést a mérési technológia fejlődésének tulajdonítja. Viszont a jobb oldali adatkigyűjtés forrása gyakorlatilag a baloldalon látható adatokat adja elő.

Tehát, aki körülnéz a világban, nem hunyhat szemet a változás előtt. Lehet, hogy nem kellően bizonyítható, hogy 1975. és 1995. között négyszeresére nőtt a kéregmozgások száma, de a növekedés nem tagadható. Aki a bioszféra állapotát meg akarja jósolni, köteles lenne beépíteni a modelljeibe a vulkánok hőtranszportját. Ha volna hozzá hiteles információja. De még ahhoz is kevés a tudásunk, hogy azt megmondjuk, a Yellowstone parki szupervulkán a másfél fok elérése előtt vagy után fog kitörni. Igaz, volt olyan újságíró, aki hajlandó volt leközölni, hogy a vulkánosság a globális melegedés miatt változik. Had durranjon!

Tény, hogy a 2,5-es magnitudo olyan kicsi, hogy csak az obszervatóriumok észlelik. De mindenképp elmozdulásokról, feszültségátrendeződésekről adnak jelet. Mintegy 4,5 fölött kezdődnek a felszínen emberi észlelések.

Mennyi az annyi az éghajlatváltozásban?

Annak érdekében, hogy értelmezni tudjuk a különböző hatásokat, közös mértékegységben számított összehasonlítható jelenségeket kell használnunk. Alább képeken bemutatom az ellenőrizhető számításokat. Innen letölthető az az interaktív Excel táblázat, ami közvetlenül ellenőrizhető, és amiből a forrásadatok elérhetők.

A számított adatok értelmezése, következtetések

A 2023. decemberi izlandi lávaömlés 86 TWh/hét hőmennyiséget tett az atmoszférába és a tengerbe.
A világ vulkánjaiból származó hőtartalom 8,3 TWh/hét.
Azaz a figyelmet felkeltő kitörés hetében mintegy 10-szer több hő került a légkörbe, mint ami átlagosan szokott.
Nem lehet feltételezni, hogy ez a jelenség befolyással volt a lokális időjárásra?

A szén-dioxid növekedés miatti melegedés kevesebb, mint 44 TWh/év.
Az izlandi kitöréssel bekövetkezett globális melegedés több, mint kétszer akkora volt, mint ami a szén-dioxid növekedésből egész évben származik.
A tűzhányók révén évente a légkörbe kerülő hő több, mint 429 TWh/év.
Azaz a szén-dioxid növekedés miatt évente legkevesebb 10-szer kisebb a globális melegedés, mint ami a vulkanizmusból származik.

A leiratban az nyert bemutatást, hogy a vulkanizmus az utóbbi évtizedekben növekvő.
Tehát a vulkanizmus növekedésének hatása a globális melegedésben jelentősen felülmúlhatja a szén-dioxid növekedés hatását.

Összehasonlításul a globális mértékek:
A Földet melegítő napenergia éves mennyisége 1 060 000 TWh/év
Az emberiség primer energia fogyasztása 167 000 TWh/év
Ha nem működne a Miskolczi professzor által feltárt törvényszerűség a Föld éghajlatának önszabályozásáról, akkor tényleg bajban lennénk. Az atmoszféra és vele az óceánok melegedése révén több víz párolog el, ezért több lesz a felhő, ami többet takar el a Napból.
Már a másfél fok rögeszmések is kezdik látni, hogy valami baj van a hőmérsékleti jóslásukkal, ezért a időjárás veszélyességével kezdenek riogatni. Ahelyett, hogy a valós probléma megoldás érdekébe irányítanának az erőforrásokat.
Ebből a számpárból a napenergia felhasználása jó ötletnek tűnik, azonban sokkal kisebb ökolábnyomú technikáink volnának. Még akkor is, ha törődnének az antropogén hatás kompenzálásával.

Ha a hatalomtól független tudomány hangját meg akarja ismerni, akkor nézzen körül ezeken a szájtokon is:
Reális Zöldek Klub http://realzoldek.hu/
Energiapolitikai Társulat https://enpol2000.hu/
Léva Energia Akadémia http://energiaakademia.lapunk.hu/
Klímarealista https://www.klimarealista.hu/
A világ számos tudósának kutatási eredménye gyűjteményét találhatja ezeken az oldalakon, amit a médiahatalom szőnyeg alá söpör, és amit a hivatalos "tudósok" elrejtenek a laikus hatalmat gyakorlók elől.

Az összehasonlító adatok levezetése

 

 

 

Értelmezések, magyarázatok

Tengeralatti vulkanizmus.
Adatok híján az lett feltételezve, hogy a vulkánok száma arányos a szárazföldek és az óceánok területének arányával. Pedig a lemeztektonikai térképeket nézve az látható, hogy az egyes táblák érintkezési vonalainak nagyobb többsége van tenger alatt. Melyek mentén jelentősebb a vulkanizmus. Innen is származhat alulbecslés.

A Nap sugárzási energiájának közvetlen légköri elnyelődése
Nem ezt magyarázzák üvegház hatásnak, hanem a Földről kisugárzott infravörös energia visszatartását. Azonban a Földhöz és a földfelszínre érkező energiát pontosan tudják mérni. A kettő különbsége a légkörben abszorbeálódik. Illetve a különbségben benne van az is, amit a földi kisugárzásból a gázok visszasugároznak. A nagyobbik rész az átlátszó vízpárában, kisebbik rész a szén-dioxidban és a többiekben. Nem tudjuk figyelembe venni azt sem, hogy a földhöz és a felszínre érkező energia különbségében mekkora rész nyelődik el a légkörben és mennyi a visszatükröződés. A becslési cél biztonsága érdekében a számítás a teljes különbséget elnyelődésnek tekinti.
Ne felejtsük, hogy ez a számítás csak a felhővel nem takart területre érvényes. A felhő jelenléte nagyon bonyolultan érvényesül. Kezdve azzal, hogy a fagyhatár fölötti magasságban lévő felhő jégszemcséi csaknem minden napsugárzást visszatükröznek a világűrbe. A felhő alsó, vízcseppekből álló része - ha van olyan - részben visszatükrözi a földre a felszín kisugárzását, részben elnyeli a földi kisugárzást, és melegíti a köztes „száraz” levegőt, önmagát is beleértve. Plusz szóródással visz be energiát a felhő belsejébe.

A szén-dioxid üvegház hatásának része a többi légköri összetevő között.
A szén-dioxid rögeszmés körökben kezdettől fogva az az adatsor elfogadott az üvegházi hatás miatti melegedésre vonatkozóan, amiben a vízpára részesedése 62 % a szén-dioxidé pedig 22 %. Ennek a két számnak az eredetére vonatkozó levezetéssel nem találkoztam.
Pedig úgy a sugárzás elnyelés, mint a légkörben lévő mennyiségeik között nagyságrendi különbség van, a vízpára javára.

 

A demonstrációt készítette dr. Tóth Béla 2024.01.15. tothbela48dr(kukac)proton(pont)me

U.S. Geological Survey, 1999 Földrengések katalógusa