Gáz van, ha nincs gáz!
Avagy mi lesz veled energiapolitika?





vagy

Tusványoson hangzott el, hogy le kell jönnünk a gázról.
Nem tudom, ki volt a szakértő, de nem gondolta végig!

Miért is kellene lejönnünk a gázról?

Van 15 évre szóló kedvezményes(?) szállítási szerződésünk az oroszokkal. Amit még nap mint nap toldozgatunk is.

Van akár 10 év önellátásra való saját földgázunk (1. sz. táblázat, Konvencionális földgáz), amit csak termelni kellene.

Van további 20-szor annyi, aminek a 10 év alatt meg lehetne keresni a kitermelési lehetőségét, ha volna ütőképes műszaki fejlesztésünk.

A háztartások 80 %-ába be van kötve a gáz. Többnyire fűtési céllal.

Dobjuk a szemétbe ezt az országos hálózatot, lakossági berendezés parkot is, mint a rendszerváltáskor az egész bányászatunkat, iparunkat?

Napelemmel fogunk vasat, üveget, kerámiát, műanyagot gyártani? Most, mikor végre az Európai Bizottság kinyilvánította, hogy az atomban és a földgázban nincsen szén-dioxid!

A gázzal rendezett energia kapacitást (csak a lakossági 16 ezer MW) tegyük át az elektromos hálózatra, rendszerre (jelenleg 6,5 ezer MW)? A  hálózati eszközök a kicserélésével? Új termelőberendezések beruházásával, vagy az importigény fokozásával? Éppen most, a háborús inflációban?

Még mindig a német, zöld köpönyegbe bújtatott lobbi nyomására?!

Az e.on már rá is hajtott Pest megyében a hálózatbővítésre. Vajon kinek a pénzén ruház be, és kinek a tulajdonába kerülnek az eszközök, ki fogja kifizetni a rezsicsökkentésből? Már a konzervatívok is azt hiszik, hogy a vállalkozók megtérülési, illetve extraprofit igény nélkül fektetik be a vagyonukat?

Miniszterelnökünk tusványosi beszédét az energiapolitikánkról a Világgazdaság így fordította le: "a hazai rezsikérdés kapcsán pedig leszögezte: le kell jönni a gázról, és áttérni az áramra, hiszen van atomerőművünk és megújuló energiánk"
Ez még azért is torzít, mert a szélkerekek jövőjét is sejtetni véli. Pedig ami elhangzott, abban csak szolárenergia, és biomassza volt megemlítve.

Pedig a megújulókkal kapcsolatban miniszterelnökünk beszéde elején ecsetelte, hogy a megújuló téveszme mentén Németország becsődölt.

Szerintem örüljünk, ha Európa addig meg tud állapodni, hogy mik a jövő energia forrásai, amíg a fosszilisek kitartanak.
Nagyon óvakodni kellene a kiforrottság nélküli eszközök tömeges beépítésétől; az energetikai fejlesztések nagyon az elején járnak. Például a kereskedelmi napelemek most 21 % hatásfokúak, de hír van a 47 %-osok megoldásáról. Azaz egy-két év múlva ugyanazon teljesítmény félpénzért, fele helyfoglalással lesz elérhető. Miniszterelnökünk évekkel ezelőtt leszögezte: Magyarország nem olyan gazdag, hogy a fejlesztések buktatóinak költségeit elviselje.

Számoljunk, számoljatok! - írta Petz Ernő energetika professzor egy másik aspektusban.

A hazai lakossági gázfogyasztás helyzete a rezsicsökkentés mentén kapott adatok alapján.

Fogyasztók száma

3,5

millió

Átlagos gázfogyasztás

1729

m3/év

Lakosság gázfogyasztása

6,1

mrd m3/év

Orosz (első) kedvezményes(?) szállítási szerződés

4

mrd m3/év

Hazai 1,5-ről megemelt termelés

2

mrd m3/év

Nézzük, mi lenne, ha mindezt villamos energiával akarnánk helyettesíteni.
Az energia szolgáltató rendszernek minden csúcsfogyasztás kiszolgálására elegendőnek kell lennie, különben túlterhelés miatt tönkremegy, illetve a védelem lekapcsol.

Fogyasztók száma

3,5

millió

Téli átlagos csúcsfogyasztás

335

m3/hó

Lakossági átlagos csúcsfogyasztás

1,2

mrd m3/hó

Ezen gáz energiatartalma

12

mrd kWh/hó

azaz

12

millió MWh/hó

Órák száma egy hónapban

720

óra/hó

A gázzal kiszolgált teljesítmény igény

16

ezer MW

1 db Paksi atomerőmű kapacitása

2

ezer MW

A hálózatunk jelen átviteli képessége

6,5

ezer MW

Azaz a villanyoszlopok kivételével minden többi hálózati eszközt legalább háromszoros kapacitásúra kellene kicserélni(!), mint amekkora a jelenlegi. Kinek az érdeke? Aki gyártja, aki beszereli és aki tulajdonába kerül!

Akkor is kellene ez a beruhzás, ha a többlet igényt napelemmel akarnánk kiszolgálni, hiszen energia akkor is kell, amikor nem süt a nap. Igaz, a minap megjelentek a pályázatok villamos energiabetárolók létesítésére.
A naperőművek és az energiatárolóik csupa olyan monumentális beruházás, ami meglévő szolgáltatás mellé (nem helyette!) települ. Igaz, „ingyen” energiaforrásból fog működni. Amikor már kifizettük a beruházási hitelt és a kamatait. És akkor fogunk ráeszmélni, hogy ezek a giga megújulók átrendezték az időjárást. Amit újabb beruházásokkal pofozgathatunk helyre, ha tudjuk, hogyan. Ez a fogyasztói társadalom hajtóereje.

Ha pedig besorakozunk az orosz embargók őrületébe, abba, hogy meghallgatásuk nélkül elítéljük őket, míg másokat soha, akkor az energia ára végleg a hétszerese marad. A piacgazdaságnak köszönhetően. Vagy a politikának? Mivelhogy a termelési költségek változatlanok!

És még nem vettük figyelembe
- az átlag felett fogyasztókat,
- az e-mobilizáció miatti többlet fogyasztást,
- a rendszerek hatásfokát,
- a fogyasztás hektikusságát, ami gáznál kisebb gond.

2022.08.04.

Dr. Tóth Béla ny. bányamérnök, szénhidrogén termelés szakértő