A HIDROGÉNRE ALAPOZOTT ENERGETIKA (IS)
ZSÁKUTCA

Dr, Tóth Béla, 2023.08.17.



Újabban ráerősítettek a lobberek a hidrogén alapú energetikai lehetőség hirdetésére is, lásd többek között a NEW technology "Egyszerű és megfizethető módot találtak a hidrogén tárolására" című cikkét

Tudja, mi lesz a hidrogénből az energiatermelés során?
Vízpára!

Ettől lesz szép tiszta az energiája - sugallják a szén-dioxidot ödrdögként hirdetők. A párából pedig eső lesz, akkor nem kell vele foglalkozni!

Azt meg elfelejtik elmondani, hogy az eső kimossa a szén-dioxidot a levegőből. Néhány tudós óvatosan meg meri jegyezni, hogy a leginkább üvegház hatású gáz, az a pára.

De mennyivel nagyobb a pára hatása a légkörben, mint a szén-dioxidé?

LEGKEVESEBB SZÁZSZOR NAGYOBB A VÍZPÁRA "ÜVEGHÁZ" HATÁSA A LÉGKÖRBEN, MINT A CO2-É!

Hogy miért, azt részletesen a leirat végén, A VÍZPÁRA ÉS A SZÉN-DIOXID "ÜVEGHÁZ" HATÁSÁNAK VISZONYA A LÉGKÖRBEN című részben mutatom be.

Akkor miről beszélnek a szén-dioxid rögeszmések?

Ha másfél fokkal melegszik a légkör, az óceánok, akkor mennyivel lesz több pára a levegőben? Nézzük meg a levegő vízzel való telítődési képességét a szajkózott 1,5 fokos (ki tudja honnan származó mértékű) globális melegedés következtében!

A levegő pártartalma 760 torr nyomáson
(Dr. Imre László: Szárítási kézikönyv 4.5 táblázat: A telített nedves levegő állapotjelzői)

hőm., C fok

telítési pára, kg/kg

különbség, kg/kg

különbség, súly %

0

0,00378



1,5

0,00422

0,00044

0,044





35

0,0366



36,5

0,0400

0,0036

0,36


Azaz a 1,5 C fok hőmérséklet emelkedés hatására a levegőben az átlátszó vízpára lehetséges mennyiségének növekménye(!) sokszorosa, mint az összes, azaz 0,04 % szén-dioxid tartalom. Lehet ezt szén-dioxid kibocsátás visszatartásával ellensúlyozni?! Még tonnában sem, nemhogy infraelnyelésben!


A hidrogén minden molekulájából víz lesz.

A földgáz molekula feléből víz, másik feléből szén-dioxid. A benzinben az arány a szén-dioxid felé tolódik. A szénből gyakorlatilag szén-dioxid. Azaz a valóságban a hidrogénes energetika jóval több, mint százszorosára gyorsítaná a globális melegedést, mint a fosszilisek.
Amit csak akkor vennénk észre, amikor már lecserélte a világ a hagyományos infrastruktúra nagyobbik felét.

Mert hiába minden tudománytalan erőfeszítés, a melegedés nem enyhül. A következő jégkorszaki ciklusig. A Miskolczi féle éghajlat önszabályozási elmélet szerint.

Közben pedig elfecséreltük az alkalmazkodásra fordítható erőket, időt.


Kinek éri meg lecserélni az energetikai források infrastruktúráját hidrogénre?

Akiknek a háborúkat minél tovább húzni!
És akkor még nem beszéltünk a hidrogén előállításának, kezelésének gazdaságtalan költségeiről, amiről ezeken az oldalakon talál tudományos értékeléseket:
Reális Zöldek Klub - http://realzoldek.hu/
Energia Akadémia - http://energiaakademia.lapunk.hu
Klímarealista - Klímaváltozásról tudományosan - https://klimarealista.hu
Energiapolitika 2000 Társulat - https://enpol2000.hu
Továbbá nem beszélve egy létező, bevált szolgáltatási infrastruktúra indokolatlan lecseréléséről. Az adófizetők pénzéből!


Akkor miért erőltetik a lobberek a hidrogén elterjesztését?

Mert a hidrogén tárolható (hogy mibe kerül, az más kérdés). Az előállításához és kezeléséhez lobberelt nap- és szélerőművi villamos energia pedig nem.
Mert a laikus döntnökök szemében a víz szép tiszta, zöldebb, mint az agyukban a füsttel összekapcsolt szén-dioxid.


Illetve azért szaporodnak gomba módra az akkumulátor gyárak, mert a szén-dioxid hisztériára felépített e-mobilitási rögeszmén kívül a már gigantikus méretekben telepített, eddig is rendkívül gyenge ár/érték arányú nap- és szélerőművekhez is szükség lesz rájuk. Hogy a laikusokban fenn lehessen tartani a "zöld", a "megújuló", az "ingyen származó" álmegoldások iránt támasztott igényt. Szerencsére a hidrogén nagyobb veszélyessége egyelőre lépéshátrányt jelent az akkumulátorokhoz képest.


A VÍZPÁRA ÉS A SZÉN-DIOXID "ÜVEGHÁZ"
HATÁSÁNAK VISZONYA A LÉGKÖRBEN

Dr, Tóth Béla, 2023.08.17.


Néhány tudós óvatosan meg meri jegyezni, hogy a leginkább üvegház hatású gáz, az a pára.


Nézzük, miért több, mint százszor nagyobb az atmoszférát melegítő hatása az átlátszó párának!


Mennyiségi szempontból sem lehet egyetlen konkrét számot mondani a vízpára és a CO2 viszonyáról, mert a légkör páratartalma széles tartományban változik.
0 C fokos levegőben akár 0,4 % lehet (a többi kicsapódik, zúzmarává fagy). A trópusokon 37 fokon pedig 4 % (a többi "köddé válik").
A szén-dioxid szerte a világon 0,04 %-ban van jelen. Azért ilyen egyforma, mert az ennél a dinamikus egyensúlyi mértéknél többet a vízzé váló pára elnyeli, és az esővel kipotyog a levegőből. AZAZ NEM KUMULÁLÓDIK!!!
Szemben azzal az állítással, ahogyan a Wikipédia idézi az IPCC-től; hogy a légkörben maradna 50-200 évig. Lásd Wikipédia - üvegház gázok 1.táblázat 1. sora. És persze ezen utóbbit szajkózza a ChatGPT is, mert ezzel lett elárasztva a világ, és neki is az a valóság, amit többször olvas. Akárcsak a laikusoknak.

Tehát a légkörben legkevesebb(!) 10-szer nagyobb tömegű átlátszó(!) pára van, mint szén-dioxid.


Az alábbi ragyogó grafikon minden fontos adatát tartalmazza a légkör és a napsugárzás kapcsolatának. (De csak a sugárzási jelenségekét!) Ugyanis globálisan a Föld felszínének hőmérsékletét alapvetően az érkező napsugárzási és a kisugárzási energia különbözete határozza meg. Az ábra meglehetősen bonyolult, mivel a jelenség is az. De most csak a Water vapor (átlátszó vízpára) és a Carbon dioxid sorok görbéi alatti területek viszonyára figyeljünk. Ezen területek aránya ránézésre is jóval több, mint tízszeres a pára javára.

A diagram azt szemlélteti, hogy a különböző sugárzási energia elnyelődés különböző hullámhosszokon hogyan érvényesül a légkörben. (A spektrális abszorpció teremti meg a színképelemzéses anyagmeghatározás lehetőségét. Az asztrofizika egyik legfontosabb mérőeszközét.)
Fontos megjegyezni, hogy ez felhőtlen égbolt alatt érvényes. A felhő a napenergia nagyobbik felét visszatükrözi a világűrbe. (Ettől önszabályozó az éghajlatunk. Mert melegben több a párolgás, abból több a felhő, miáltal kevesebb napenergia kerül a légkörbe.) Továbbá, amit itt látunk, az a légkör melegedésének a kisebbik része. A nagyobbik energia transzport hőátadással zajlik. A szilárd és folyékony anyagok felmelegszenek, és melegítik a levegőt. A vízből elpárolog valamennyi, és a párolgási hő a felhőképződés közben melegíti a levegőt.
A diagramot sokan idézik, nem tudom, ki az eredeti szerző, talán ezen a linken van az igazi. Azonban a légkör csaknem minden sugárzás(!) elnyelési jelenségét tömöríti egybe.




A piros oldalon az 5525 K feliratú görbe az ekkora hőmérséklettel induló napsugárzás energia eloszlását mutatja a hullámhossz függvényében. A görbe alatti terület azt a Földhöz érkező 1366 W/m2 energiát jelképezi, ami az atmoszféra külső felületét éri. A felszínre viszont ennek csak 70-75 %-a jut le (ne felejtsük, hogy csak a Nap felé néző vetületre). A sugárzási energia többi részét az atmoszféra elnyeli (abszorbeálja). Ennek eloszlását a fent említett görbe és a piros terület közötti fehér mező mutatja.


Az alsó diagramrész a légkör összetevőinek szerepét szemlélteti. Itt a 100 % azt jelenti, hogy a molekulák a teljes elnyelési képességük mértékéig vesznek fel az energiából. Természetesen abszolút értelemben annyit, amennyi tömegük van jelen.
A fekete szaggatott vonalak segítenek tájékozódni a különböző grafikonok összetartozó elemeiben.
A beérkező sugárzási energiából gyakorlatilag csak a vízpára és a szén-dioxid nyel el az infravörös hullámhossz tartomány egyes sávjaiban. Durva közelítéssel fajlagosan a saját soraikban látható púpok alatti területekkel arányos mennyiséget.
Azaz a vízpára több, mint tízszer többet, mint a szén-dioxid.


A kék oldal a Föld felszínéről felfelé sugárzó hőenergiát szemlélteti. Összességében 210-310 K induló hőmérséklettel, 396 W/m2 mennyiségben (a Föld teljes gömbfelületéről). De ennek csak 15-30 %-a képes maradéktalanul távozni a bemutatott hullámhossz ablak (atmospheric window) tartományán keresztül. A többit elnyeli az atmoszféra, legnagyobb részben a Water vapor (vízpára) révén. Ez az az energia, amit álságosan üvegház hatásnak kereszteltek és magyaráznak, pedig az üvegház egészen más jelenségeken át működik.
A szén-dioxid szerepe, területaránya itt is több, mint tízszer kisebb.


Amint azt a fejezet elején láttuk, a levegőben több, mint tízszer több pára van jelen, mint szén-dioxid. Az anyagi tulajdonságaik révén pedig a pára több, mint tízszer több infra sugárzási energiát nyel el a légkörből, mint a szén-dioxid. A két tulajdonság együttes hatása összeszorzódik, ezért

az átlátszó párának több, mint százszor nagyobb az atmoszférát melegítő hatása a szén-dioxidnál!



Vissza a hidrogénre alapozott energetika ellentmondásához